Mennyi halat foghatunk ki?
Az EU tudósok segítségével évente dönt arról, hogy mennyi hal fogható ki, ily módon biztosítva erőforrásaink megőrzését az utókor számára.
Minél több hal van a tengerben, halászaink annál több halat foghatnak ki. Amikor azonban a halállomány csökken, a halászat által okozott nyomást is csökkentenünk kell, így a halállomány helyreállhat.
A jó hír, hogy ez a megközelítés működik.
Ettől azonban még előfordulhat, hogy egy bizonyos halfaj egy adott tengermedencében bőséges számban megtalálható, míg egy másikban alig lelhető fel. Így minden évben ki kell igazítanunk halászati tevékenységeinket.
Az európai akvakultúrában rejlő potenciál
Az EU-ban 447 millió ember él. A hal és tengeri eredetű élelmiszerek ellátásának biztosításakor nem hagyatkozhatunk kizárólagosan a halászatra. Egyszerűen nincsen elég hal a tengerben. Szükségünk van tehát az akvakultúrára, azaz a halak, a kagylók és az algák tenyésztésére.
Az EU támogatja a fenntartható akvakultúra-gyakorlatokat.
Az uniós akvakultúra főbb termékei a kagylók, a lazac, a durbincs, a szivárványos pisztráng, a farkassügér, az osztriga és ponty.
Az akvakultúrának más előnyei is vannak. A parthoz közel vagy akár szárazföldön is végezhető, így mindig rendelkezésre állhat egy friss, helyi forrás a hal- és tengeri eredetű élelmiszerekhez. Sőt, munkahelyeket is teremthet.
Jót tesz az egészségünknek és a környezetünknek is!
A hal, a kagyló és az alga kiváló fehérjeforrás. Jó a környezetünk számára is.
Az akvakultúra egyes típusai – fenntartható tenyésztésük esetén – hozzájárulnak az ökoszisztémák és a biológiai sokféleség megóvásához.
A kagylók a környezetvédelem bajnokai: tisztítják a vizet; hozzájárulnak a tengerparti erózió mérsékléséhez; sőt az éghajlatváltozás elleni küzdelemben is segíthetnek. 1 kg kagyló tenyésztése csupán 200 g, míg 1 kg marha 34 kg szén-dioxid-kibocsátást jelent!
A tengeri moszat – akár vadon, akár tengereinkben termesztve – az egyik legjótékonyabb hatású élelmiszertermék a világon.
Zsírszegény, rostokban, mikroelemekben és bioaktív vegyületekben gazdag, környezetvédelmi rangsorolásban pedig öt csillagot érdemel.
A tengeri moszat nem igényel földet, műtrágyát vagy édesvizet. Az eutrofizációt okozó tápanyagok eltávolításával segít a tengeri környezet helyreállításában. Kibocsátás helyett pedig elnyeli a szén-dioxidot (ami savasodást okoz), és oxigént termel.
A fenti okokból az EU ösztönzi a tengeri moszat tenyésztését és begyűjtését.
Most pedig egy kulináris tipp következik: az alga fő hozzávalóként, mellékfogásként vagy akár egy saláta összetevőjeként is felhasználható. Sőt levesekhez ízesítésként is hozzáadható.
További információk
Közös halászati politika – az uniós halászati flották fenntartható irányítására vonatkozó és a halállományok megóvását szolgáló szabálycsomag
Az uniós akvakultúráról szóló tájékoztató – a fenntarthatóságra vonatkozó iránymutatások
Az algákban rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázására irányuló uniós kezdeményezés